Gyakori tévhitek

„A nyílt forráskódú szoftver mindig biztonságos” vagy „A zárt forráskódú szoftver biztonságosabb”

Ezek a tévhitek különféle előítéletekből erednek, de az, hogy a forráskód hozzáférhető-e, illetve milyen licenc alatt jelenik meg a szoftver, önmagában semmilyen módon nem határozza meg annak biztonságát. A nyílt forráskódú szoftverben megvan a lehetőség arra, hogy biztonságosabb legyen a zárt forráskódú szoftvernél, de erre semmilyen garancia nincs. Egy program értékelésekor minden egyes eszköz hírnevét és biztonságát külön-külön kell vizsgálnod.

A nyílt forráskódú programokat ellenőrizhetik független felek, és gyakran átláthatóbban kezelik a lehetséges sérülékenységeket, mint zárt forráskódú megfelelőik. A forráskódot te magad is átvizsgálhatod, és kikapcsolhatsz minden gyanús funkciót, amelyet találsz. Ha azonban ezt senki nem teszi meg, nincs garancia arra, hogy a kódot valaha ténylegesen ellenőrizték — különösen kisebb szoftverprojektek esetében. A nyílt fejlesztési folyamatot időnként új sérülékenységek bejuttatására is kihasználták; ezeket ellátási lánc elleni támadásoknak nevezzük, és részletesebben a Gyakori fenyegetések oldalon foglalkozunk velük.¹

A másik oldalon a zárt forráskódú szoftver kevésbé átlátható, de ez nem jelenti azt, hogy szükségszerűen nem biztonságos. A jelentős zárt forráskódú szoftverprojektek belső és külső auditokon is áteshetnek, a független biztonsági kutatók pedig például visszafejtéssel továbbra is felfedezhetnek bennük sérülékenységeket.

Az elfogult döntések elkerüléséhez elengedhetetlen, hogy külön-külön értékeld az általad használt szoftverek adatvédelmi és biztonsági színvonalát.

„A bizalom áthelyezése növelheti a magánszférát”

Gyakran beszélünk a „bizalom áthelyezéséről” olyan megoldásoknál, mint a VPN-ek, amelyeknél az internetszolgáltató helyett a VPN-szolgáltatóban kell megbíznod. Ez kifejezetten az internetszolgáltató elől védi a böngészési adataidat, de a választott VPN-szolgáltató továbbra is hozzáférhet ezekhez: az adataid nem válnak minden féllel szemben teljesen védetté. Ez azt jelenti, hogy:

1. Körültekintően kell kiválasztanod azt a szolgáltatót, amelyre áthelyezed a bizalmadat.
2. Továbbra is érdemes más módszereket — például E2EE-t — használnod az adataid teljes körűbb védelméhez. Attól, hogy egy szolgáltató helyett egyszerűen egy másikban bízol meg, az adataid még nem lesznek biztonságosak.

„A magánszférát előtérbe helyező megoldások eleve megbízhatók”

Ha kizárólag egy eszköz vagy szolgáltató adatvédelmi szabályzatára és marketingjére összpontosítasz, könnyen figyelmen kívül hagyhatod annak gyenge pontjait. Ha privátabb megoldást keresel, először azonosítsd a mögöttes problémát, majd keress arra technikai megoldást. Lehet például, hogy kerülni szeretnéd a Google Drive-ot, mert a Google hozzáférhet az összes adatodhoz. A mögöttes probléma ebben az esetben az E2EE hiánya, ezért győződj meg arról, hogy az új szolgáltató valóban alkalmaz végpontok közötti titkosítást, vagy használj olyan eszközt — például a Cryptomatort —, amely bármely felhőszolgáltató mellett E2EE-t biztosít. Egy „adatvédelem-központú” szolgáltatóra váltás, amely nem használ E2EE-t, nem oldja meg a problémát: csupán a Google helyett abba a szolgáltatóba helyezed át a bizalmadat.

Az általad választott szolgáltatók adatvédelmi szabályzatai és üzleti gyakorlatai nagyon fontosak, de a magánszférád technikai garanciáihoz képest másodlagos szempontként érdemes kezelni őket. Nem érdemes egy másik szolgáltatóba áthelyezned a bizalmadat olyan esetben, amikor eleve nincs szükség arra, hogy bármely szolgáltatóban megbízz.

„A bonyolultabb jobb”

Gyakran látunk túlzottan összetett adatvédelmi fenyegetési modelleket. Ezekben sokszor több e-mail-fiók vagy sok mozgó részből és feltételből álló bonyolult rendszer szerepel. Az ilyen megoldások többnyire arra a kérdésre próbálnak választ adni, hogy „Mi a legjobb módja X elvégzésének?”

A saját számodra „legjobb” megoldás megtalálása nem feltétlenül jelenti azt, hogy hibátlan, tucatnyi feltétellel működő rendszert kell építened — az ilyen megoldásokat a valóságban gyakran nehéz használni. Ahogy korábban is szó volt róla, a biztonság sokszor a kényelem rovására megy. Néhány hasznos irányelv:

1. Minden műveletnek legyen konkrét célja: gondold át, hogyan érheted el, amit szeretnél, a lehető legkevesebb lépéssel.
2. Csökkentsd az emberi hibák lehetőségét: hibázunk, elfáradunk és elfelejtünk dolgokat. A biztonság fenntartása érdekében lehetőleg ne támaszkodj olyan kézi feltételekre és folyamatokra, amelyeket neked kell észben tartanod.
3. A célodhoz megfelelő védelmi szintet használd. Gyakran látunk úgynevezett rendőrség- vagy idézésbiztos megoldásokra vonatkozó ajánlásokat. Ezek sokszor speciális szaktudást igényelnek, és általában nem erre van szüksége az embereknek. Nincs értelme rendkívül bonyolult anonimitási fenyegetési modellt építeni, ha egy egyszerű figyelmetlenség könnyen felfedheti a személyazonosságodat.

Hogyan nézhet ki mindez a gyakorlatban?

Az egyik legegyértelműbb fenyegetési modell különválasztja azokat a helyzeteket, amelyekben mások tudják, ki vagy, és azokat, amelyekben nem. Mindig lesznek olyan helyzetek, amikor meg kell adnod a hivatalos nevedet, és olyanok is, amikor erre nincs szükség.

1. Ismert személyazonosság – Ezt azokhoz a tevékenységekhez használod, amelyeknél meg kell adnod a nevedet. Számos jogi dokumentumhoz és szerződéshez hivatalos személyazonosság szükséges. Ilyen lehet bankszámla nyitása, bérleti szerződés aláírása, útlevél igénylése, importált áruk vámnyilatkozata vagy általában az állami szervekkel való ügyintézés. Ezek rendszerint olyan további azonosítókhoz vezetnek, mint a bankkártyák, hitelképességi ellenőrzések, számlaszámok és esetenként a fizikai címed.

   Ezekhez a tevékenységekhez nem javasoljuk VPN vagy Tor használatát anonimitási céllal, mivel a személyazonosságod más módon már ismert.

   Tipp

   Online vásárláskor egy csomagautomata használata segíthet abban, hogy a lakcímed ne kerüljön a kereskedő birtokába.

2. Nem ismert személyazonosság – Ez lehet egy állandó álnév, amelyet rendszeresen használsz. Nem anonim, mert nem változik. Ha egy online közösség tagja vagy, érdemes lehet olyan személyiséget fenntartanod, amelyet mások ismernek. Ez az álnév azonban nem anonim, mert kellően hosszú megfigyelés mellett a tulajdonosára vonatkozó részletek további információkat árulhatnak el — például az írásmódját, bizonyos témákról meglévő általános ismereteit és hasonló jellemzőket.

   Ilyenkor használhatsz VPN-t az IP-címed elfedésére. A pénzügyi tranzakciókat nehezebb elrejteni: megfontolhatsz anonimitásra összpontosító kriptovalutákat, például a Monerót. Az altcoinok közötti váltás szintén megnehezítheti a pénz eredetének követését. A váltók azonban általában KYC-azonosítást („ismerd az ügyfeledet”) írnak elő, mielőtt fiat pénzt bármilyen kriptovalutára válthatnál. Helyi, személyes csere is szóba jöhet, de ez gyakran drágább, és néha ott is szükség van KYC-re.

3. Anonim személyazonosság – Még tapasztalattal is nehéz hosszú időn keresztül fenntartani egy anonim személyazonosságot. Ezeknek rövid távú, rövid életű identitásoknak kell lenniük, amelyeket rendszeresen lecserélsz.

   Ebben segíthet a Tor. Érdemes azt is megjegyezni, hogy az aszinkron kommunikációval nagyobb anonimitás érhető el: a valós idejű kommunikáció sebezhető a gépelési minták elemzésével szemben. Emiatt például előnyösebb lehet egy hosszabb szöveget egyszerre közzétenni fórumon vagy e-mailben, mint valós időben, részletekben elküldeni.

---

1. Egy jelentős ellátási lánc elleni támadás 2024 márciusában történt, amikor egy rosszindulatú karbantartó elrejtett hátsó ajtót helyezett el az xz nevű népszerű tömörítési könyvtárban. A hátsó ajtó (CVE-2024-3094) célja az volt, hogy egy ismeretlen fél SSH-n keresztül távoli hozzáférést szerezzen a Linux-szerverek jelentős részéhez, de a sérülékenységet még széles körű telepítése előtt felfedezték. ↩

A Magánszféra Kalauz a Privacy Guides nem hivatalos magyar változata. Tartalmi eltérés esetén az angol eredeti az irányadó. Eredeti Privacy Guides