Kommunikációs hálózatok típusai

Az emberek közötti üzenetek továbbítására több elterjedt hálózati architektúra létezik. Ezek eltérő adatvédelmi garanciákat nyújtanak, ezért az alkalmazás kiválasztásakor érdemes figyelembe venned a fenyegetési modelledet.

Ajánlott azonnali üzenetküldők

Központosított hálózatok

Központosított üzenetküldőknél minden résztvevő ugyanazon a szerveren, illetve ugyanazon szervezet által felügyelt szerverhálózaton található.

Egyes saját üzemeltetésre alkalmas üzenetküldők lehetővé teszik saját szerver létrehozását. Ez további adatvédelmi előnyöket jelenthet, például a használati naplók elhagyását vagy a metaadatokhoz — például ahhoz, hogy ki kivel kommunikál — való hozzáférés korlátozását. A saját üzemeltetésű központosított üzenetküldők azonban elkülönülnek egymástól: a kommunikációhoz mindenkinek ugyanazon a szerveren kell lennie.

Előnyök:

• Az új funkciók és változtatások gyorsabban bevezethetők.
• Könnyebb elkezdeni a használatot és megtalálni az ismerősöket.
• Jellemzően ezek rendelkeznek a legérettebb és legstabilabb funkciókészlettel, mert központosított szoftverben egyszerűbb a fejlesztés.
• Az adatvédelmi kockázatok csökkenthetők, ha olyan saját üzemeltetésű szerverben bízol meg, amelyet te ellenőrzöl.

Hátrányok:

• Korlátozott irányítást vagy hozzáférést alkalmazhatnak. Ide tartozhat például:
• Megtilthatják külső kliensek csatlakoztatását a központosított hálózathoz, pedig ezek több testreszabási lehetőséget vagy jobb felhasználói élményt adhatnának. Ezt gyakran a felhasználási feltételek rögzítik.
• Gyenge vagy hiányzó dokumentáció külső fejlesztők számára.
• Mivel egyetlen szervezet irányítja a szolgáltatást, annak tulajdonosi háttere, adatvédelmi szabályzata és működése könnyen megváltozhat, és később ronthatja a szolgáltatás megbízhatóságát vagy adatvédelmét.
• A saját üzemeltetés munkát és a szolgáltatás beállításához szükséges tudást igényel.

Föderált hálózatok

A föderált üzenetküldők több, egymástól független, decentralizált szervert használnak, amelyek képesek egymással kommunikálni — az e-mail is ilyen föderált szolgáltatás. A föderáció lehetővé teszi, hogy a rendszergazdák saját szerverüket irányítsák, miközben a nagyobb kommunikációs hálózat részei maradnak.

Saját üzemeltetés esetén egy föderált szerver tagjai más szerverek felhasználóit is megtalálhatják és elérhetik, bár egyes szerverek dönthetnek úgy, hogy nem föderálnak, és privátak maradnak, például egy munkahelyi csapat szervere.

Előnyök:

• Saját szerver futtatásakor nagyobb ellenőrzést ad a saját adataid felett.
• Több „nyilvános” szerver közül választhatod ki, kire bízod az adataidat.
• Gyakran külső kliensek használatát is lehetővé teszi, amelyek natívabb, személyre szabhatóbb vagy akadálymentesebb élményt nyújthatnak.
• Ha hozzáférsz a szerverhez — vagy megbízol abban, aki hozzáfér, például egy családtagban —, ellenőrizhető, hogy a futó szerverprogram megfelel-e a nyilvános forráskódnak.

Hátrányok:

• Új funkciók hozzáadása összetettebb, mert szabványosítani és tesztelni kell őket, hogy a hálózat minden szerverével működjenek.
• Emiatt egyes funkciók hiányozhatnak, befejezetlenek lehetnek vagy a központosított platformokhoz képest váratlanul működhetnek, például az offline üzenettovábbítás vagy az üzenetek törlése.
• Bizonyos metaadatok hozzáférhetők lehetnek — például az, hogy „ki kivel beszél” —, még akkor is, ha végpontok közötti titkosítás esetén az üzenet tényleges tartalma nem látható.
• A föderált szervereken általában meg kell bízni a szerver rendszergazdájában. Lehet, hogy hobbifelhasználó, nem „biztonsági szakember”, és előfordulhat, hogy nem tesz közzé szabványos dokumentumokat, például adatvédelmi szabályzatot vagy felhasználási feltételeket arról, hogyan kezeli az adatokat.
• A szerveradminisztrátorok időnként blokkolnak más szervereket, például ha azok moderálatlan visszaélések forrásai vagy megsértik az elfogadott viselkedési szabályokat. Ez megakadályozhatja, hogy az ottani felhasználókkal kommunikálj.

Egyenrangú (P2P) hálózatok

A P2P üzenetküldők elosztott hálózat csomópontjaihoz kapcsolódva továbbítják az üzeneteket a címzetthez, külső központi szerver nélkül.

A kliensek — vagy peerek — általában valamilyen elosztott számítási hálózaton keresztül találják meg egymást. Ilyen például az elosztott hashtábla (DHT), amelyet többek között a torrentek és az IPFS használnak. Másik megoldás a közelségalapú hálózat, amely Wi-Fi-n vagy Bluetoothon hoz létre kapcsolatot, például a Briar vagy a Scuttlebutt közösségi hálózati protokoll esetében.

Miután az egyik peer valamelyik módszerrel útvonalat talált a partneréhez, közvetlen kapcsolat jön létre közöttük. Bár az üzeneteket általában titkosítják, egy megfigyelő ettől még következtethet a küldő és a fogadó helyére vagy személyazonosságára.

A P2P hálózatok nem használnak központi szervereket, mivel a peerek közvetlenül kommunikálnak, ezért magát a hálózatot nem lehet „saját szerveren” üzemeltetni. Egyes kiegészítő szolgáltatások — például a felhasználók felderítése vagy az offline üzenetek továbbítása — ugyanakkor központosított szerverekre támaszkodhatnak, és ezeknél előnyt jelenthet a saját üzemeltetés.

Előnyök:

• Minimális információ jut harmadik felekhez.
• A modern P2P platformok alapértelmezetten végpontok közötti titkosítást (E2EE) alkalmaznak. A központosított és föderált modellekkel ellentétben nincs olyan szerver, amely potenciálisan elfoghatná és visszafejthetné az adatforgalmadat.

Hátrányok:

• Korlátozottabb funkciókészlet:
• Üzenetek gyakran csak akkor küldhetők, amikor mindkét peer online, bár a kliens helyben eltárolhatja az üzenetet, amíg a partner újra elérhetővé válik.
• Mobilon általában növeli az akkumulátor-fogyasztást, mert a kliensnek folyamatosan kapcsolódnia kell az elosztott hálózathoz, hogy értesüljön arról, kik vannak online.
• Bizonyos megszokott üzenetküldő funkciók — például az üzenettörlés — hiányozhatnak vagy hiányosan működhetnek.
• A saját IP-címed és a partnereid IP-címe láthatóvá válhat, ha a szoftvert nem VPN-nel vagy Torral együtt használjátok. Sok ország alkalmaz valamilyen tömeges megfigyelést és/vagy metaadat-megőrzést.

Anonim útválasztás

Az anonim útválasztást használó üzenetküldő elrejti a küldő vagy a fogadó személyazonosságát, illetve annak bizonyítékát, hogy kommunikáltak egymással. Ideális esetben mindhárom információt elrejti.

Az anonim útválasztásnak számos megvalósítása létezik. Az egyik legismertebb a hagyma-alapú útválasztás, például a Tor, amely titkosított üzeneteket továbbít egy virtuális overlay hálózaton. Ez elrejti az egyes csomópontok helyét, valamint az üzenetek küldőjét és címzettjét. A küldő és a címzett soha nem lép közvetlen kapcsolatba: egy titkos találkozási csomóponton keresztül „találkoznak”, így nem szivárog ki IP-cím vagy fizikai hely. A köztes csomópontok nem tudják visszafejteni az üzenetet vagy a végső célállomást; erre csak a címzett képes. Minden köztes csomópont csak azt a réteget fejti vissza, amely megmondja, hová továbbítsa a továbbra is titkosított üzenetet, egészen a címzettig — innen származik a „hagymahéj” elnevezés.

Egy anonim útválasztási hálózat csomópontjának saját üzemeltetése önmagában nem ad további adatvédelmet az üzemeltetőnek, viszont mindenki javára növeli a teljes hálózat ellenálló képességét az azonosítási támadásokkal szemben.

Előnyök:

• Minimális vagy semmilyen információ nem kerül más felekhez.
• Az üzenetek decentralizált módon akkor is továbbíthatók, ha az egyik fél éppen offline.

Hátrányok:

• Lassabb üzenettovábbítás.
• A lassabb hálózat miatt gyakran kevesebb médiatípust támogat, jellemzően elsősorban szöveget.
• Véletlenszerű útvonalválasztás esetén kevésbé megbízható lehet: egyes csomópontok fizikailag nagyon távol lehetnek a küldőtől és a fogadótól, ami késleltetést okoz; ha valamelyik csomópont leáll, akár a továbbítás is meghiúsulhat.
• A kezdeti beállítás összetettebb, mert kriptográfiai privát kulcsot kell létrehozni és biztonságosan menteni.
• Más decentralizált platformokhoz hasonlóan a funkciók fejlesztése bonyolultabb, mint egy központosított rendszeren. Emiatt egyes lehetőségek — például az offline üzenettovábbítás vagy üzenettörlés — hiányozhatnak vagy csak részben működhetnek.

A Magánszféra Kalauz a Privacy Guides nem hivatalos magyar változata. Tartalmi eltérés esetén az angol eredeti az irányadó. Eredeti Privacy Guides