Kihagyás

VPN áttekintés

A virtuális magánhálózatok (VPN-ek) lényegében úgy terjesztik ki a helyi hálózatod végét, hogy az internetes forgalmad a világ egy másik pontján lépjen ki.

Normál esetben az internetszolgáltatód (ISP) látja a hálózati végpontodba — például modembe — belépő és onnan kilépő internetforgalom mintázatát. Az interneten széles körben használt titkosítási protokollok, például a HTTPS miatt nem feltétlenül látja pontosan, mit olvasol vagy küldesz, de következtethet például a lekért domainekre.

VPN használatakor még ezt az információt is elrejted az internetszolgáltató elől, mert a hálózati bizalom egy részét egy máshol található VPN-szerverre helyezed át. Az ISP így csak azt látja, hogy VPN-hez kapcsolódsz, azt nem, milyen tevékenységet továbbítasz rajta keresztül.

Megjegyzés

Amikor ezen az oldalon „virtuális magánhálózatról” beszélünk, általában kereskedelmi VPN-szolgáltatókra gondolunk, amelyek havi díjért biztonságosan továbbítják az internetforgalmadat nyilvános szervereiken keresztül. Sok más VPN-típus is létezik, például saját üzemeltetésű VPN-ek vagy munkahelyi VPN-ek, amelyekkel belső vállalati erőforrások érhetők el. Ezeket jellemzően távoli hálózatok biztonságos elérésére, nem pedig az internetkapcsolat magánszférájának növelésére tervezték.

Hogyan működik a VPN?

A VPN titkosítja a forgalmat az eszközöd és a VPN-szolgáltatód által üzemeltetett szerver között. A közted és a VPN-szerver között lévő megfigyelő csak azt látja, hogy a VPN-szerverhez kapcsolódsz. A VPN-szerver és a célwebhely között lévő megfigyelő pedig azt látja, hogy a VPN-szerver kapcsolódik a webhelyhez.

flowchart LR
 763931["Az eszközöd<div>(VPN-klienssel)</div>"] ===|"VPN-titkosítás"| 404512{"VPN-szerver"}
 404512 -.-|"Nincs VPN-titkosítás"| 593753(("Az internet<div>(a célállomásod)</div>"))
 subgraph 763931["Az eszközöd<div>(VPN-klienssel)</div>"]
 end

Fontos, hogy a VPN nem ad további titkosítást vagy biztonságot a VPN-szerver és az internetes célállomás közötti forgalomhoz. Egy webhely biztonságos eléréséhez VPN használata mellett is HTTPS-t kell használnod.

Használjak VPN-t?

Igen, nagy valószínűséggel. A VPN előnyei többek között:

  1. Elrejti a forgalmadat az internetszolgáltatód elől.
  2. Elrejti valódi IP-címedet külső webhelyek és szolgáltatások elől, csökkentve az IP-alapú követést.
  3. Lehetővé teszi egyes tartalmak földrajzi korlátozásainak megkerülését.

A VPN a Tor bizonyos előnyeit is képes biztosítani, például elrejti IP-címedet a felkeresett webhelyek elől és más földrajzi helyre helyezi át a hálózati kilépési pontot. A jó VPN-szolgáltatók jellemzően nem működnek együtt például elnyomó rezsimek hatóságaival, különösen ha a saját joghatóságodon kívüli szolgáltatót választasz.

A VPN azonban nem képes az eszközöd és a VPN-szerver közötti kapcsolaton kívül titkosítani az adatokat. A VPN-szolgáltató ugyanúgy láthatja és módosíthatja a forgalmadat, ahogy az internetszolgáltatód tehetné, ezért bizonyos szintű bizalmat továbbra is belé helyezel. Ráadásul egy VPN-szolgáltató „no logging” ígéretét nem lehet minden körülmények között bizonyítani.

Mikor nem megfelelő a VPN?

Ha az interneten a valódi vagy közismert személyazonosságodat használod, a VPN sokszor kevés adatvédelmi előnyt ad. Sőt, csalás- vagy spamészlelő rendszereket is aktiválhat, például amikor banki webhelyre jelentkezel be.

Fontos észben tartani, hogy a VPN nem biztosít teljes anonimitást. Maga a VPN-szolgáltató továbbra is ismerheti a valódi IP-címedet, a célwebhelyekre vonatkozó információkat és sok esetben a közvetlenül hozzád köthető fizetési nyomot is. A „no logging” szabályzat végső soron ígéret. Ha magától a hálózati infrastruktúrától is erősebb védelmet igényelsz, fontold meg a Tor használatát VPN mellett vagy helyett.

Titkosítatlan HTTP-célállomáshoz történő kapcsolódás védelmét se bízd VPN-re. Ahhoz, hogy a felkeresett webhelyeken végzett tevékenységed tartalma privát és biztonságos maradjon, HTTPS szükséges. Ez védi a jelszavaidat, munkamenet-tokenjeidet és lekérdezéseidet a VPN-szolgáltatótól, valamint a VPN-szerver és a célállomás közötti más ellenfelektől. Ha a böngésződ támogatja, kapcsold be a HTTPS-only módot, hogy csökkentsd a HTTPS-ről HTTP-re történő downgrade támadások esélyét.

Használjak titkosított DNS-t VPN mellett?

Ha nem maga a VPN-szolgáltató üzemelteti a titkosított DNS-szervert, valószínűleg ne. Harmadik fél DoH/DoT vagy más titkosított DNS-szolgáltatásának használata csak további megbízható szereplőt ad a lánchoz. A VPN-szolgáltató az IP-címek és más módszerek alapján továbbra is következtethet arra, milyen webhelyeket látogatsz. Ettől függetlenül lehet előnye a böngészőbe épített más biztonsági funkciók, például az ECH működéséhez szükséges titkosított DNS engedélyezésének. Az ilyen, böngészőn belüli titkosított DNS-re támaszkodó technológiák viszonylag újak és még nem általánosan elterjedtek, ezért neked kell eldöntened, hogy a saját helyzetedben relevánsak-e.

A titkosított DNS mellett gyakran felhozott másik érv a DNS-manipulációs támadások megakadályozása. A böngésződnek azonban HTTPS használatakor már eleve ellenőriznie kell a TLS-tanúsítványokat, és figyelmeztetnie kell eltérés esetén. Ha nem HTTPS-t használsz, az ellenfél a DNS-lekérdezés helyett a forgalom más részeit is egyszerűen módosíthatja, így a végeredmény alig lesz jobb.

Használjak Tort és VPN-t?

Talán. Maga a Tor sem feltétlenül való mindenkinek. Vedd figyelembe a fenyegetési modelledet: ha az ellenfeled nem képes információt szerezni a VPN-szolgáltatódtól, önmagában a VPN is elegendő védelmet nyújthat.

Ha Tort használsz, valószínűleg előnyösebb egy kereskedelmi VPN-szolgáltatón keresztül kapcsolódni a Tor-hálózathoz. Ez azonban összetett téma, amelyet részletesebben a Tor áttekintő oldalunkon tárgyalunk.

Használjam a VPN-szolgáltatók „Tor node” funkcióját?

Nem javasoljuk. A Tor egyik fő előnye éppen az, hogy nem kell a VPN-szolgáltatódban megbíznod. Ez az előny eltűnik, ha a számítógépedről közvetlen Tor-kapcsolat helyett a VPN-ed által üzemeltetett Tor-csomópontokat használod.

A Tor jelenleg csak TCP protokollt támogat. A UDP — amelyet például a WebRTC és HTTP3/QUIC használ —, az ICMP és más csomagok eldobásra kerülnek. Ennek kompenzálására a VPN-szolgáltatók a nem TCP-forgalmat jellemzően a VPN-szerverükön — vagyis az első hopon — keresztül továbbítják. Így működik például a ProtonVPN. Emellett ilyen Tor over VPN megoldásnál nincs kontrollod egyes fontos Tor-funkciók felett, például az Isolated Destination Address használatán — vagyis azon, hogy minden domainhez külön Tor-circuit jöjjön létre.

Ezt a funkciót inkább a Tor rejtett szolgáltatásainak kényelmes elérési módjaként kezeld, ne anonimitási megoldásként. Megfelelő anonimitáshoz használd a valódi Tor Browsert.

Kereskedelmi VPN-ek tulajdonosi háttere

A VPN-szolgáltatások jelentős része ugyanannak a néhány vállalatnak a tulajdonában van. Egyes problémás vállalatok sok kisebb VPN-márkát működtetnek, hogy nagyobb választék látszatát keltsék és maximalizálják a profitot. Az ilyen fedővállalati hálózatokhoz tartozó szolgáltatók adatvédelmi szabályzata gyakran gyenge, ezért nem érdemes rájuk bízni az internetforgalmadat. Nagyon szigorúan válaszd meg a szolgáltatót.

Arra is figyelj, hogy sok VPN-értékelő oldal valójában hirdetési felület, amely a legtöbbet fizető szolgáltatót helyezi előre. A Magánszféra Kalauz alapjául szolgáló Privacy Guides nem keres pénzt külső termékek ajánlásával, és nem használ affiliate programokat.

VPN-ajánlásaink

Modern VPN-alternatívák

Az utóbbi időben több szervezet próbált megoldást találni a központosított VPN-ek bizonyos problémáira. Ezek a technológiák viszonylag újak, de érdemes követni a fejlődésüket.

Többszereplős relayek

A Multi-Party Relay (MPR) több, különböző szereplő tulajdonában lévő csomópontot használ, így egyetlen fél sem tudja egyszerre, hogy ki vagy és mihez kapcsolódsz. Ez lényegében a Tor egyik alapelve, de ma már egyes fizetős szolgáltatások is próbálják ezt a modellt utánozni.

Az MPR-ek a VPN-ek alapvető problémáját próbálják megoldani: azt, hogy egy szolgáltatóban teljesen meg kell bíznod. Ezt úgy teszik, hogy a felelősséget két vagy több külön vállalat között osztják meg.

Kereskedelmi példa az Apple iCloud+ Private Relay, amely két szerveren keresztül továbbítja a forgalmat:

  1. Először egy Apple által üzemeltetett szerveren.

    Ez látja az eszköz IP-címét, és ismeri az iCloud-előfizetéshez kapcsolt fizetési információkat és Apple ID-t, viszont nem látja, melyik webhelyhez kapcsolódsz.

  2. Ezután egy partner CDN, például Cloudflare vagy Fastly szerverén.

    Ez a szerver hozza létre a tényleges kapcsolatot a célwebhellyel, de nem ismeri az eszközödet. Csak az Apple szerverének IP-címét látja.

Más vállalatok MPR-megoldásai hasonló elven működnek. A szerepek szétválasztásából származó védelem csak akkor valódi, ha megbízol abban, hogy a két vállalat nem működik össze a deanonymizálásodra.

Decentralizált VPN-ek

A központosított VPN-ek problémáira adott másik kísérlet a dVPN. Ezek blokklánc-technológiára épülnek, és azt állítják, hogy sok különböző ember között elosztott csomópontokkal megszüntetik az egyetlen félbe vetett bizalom szükségességét. Sok dVPN azonban alapértelmezetten egyetlen csomópontot használ, vagyis ebben az egy csomópontban ugyanúgy teljesen meg kell bíznod, mint hagyományos VPN esetén. A különbség az, hogy itt a teljes forgalmadat egy véletlenszerű személy láthatja ahelyett, hogy egy auditálható és adatvédelmi szabályzattal kapcsolatos jogi kötelezettségekkel rendelkező VPN-szolgáltató kezelné. A probléma több hop használatával mérsékelhető, de ez stabilitási és teljesítményköltséggel jár.

A jogi felelősség is fontos. A kilépési csomópont üzemeltetőjének kell kezelnie a hálózattal való visszaélésből eredő jogi problémákat — ezzel a Tor-hálózat fennállása óta küzd. Ez elriasztja az átlagfelhasználókat a csomópontüzemeltetéstől, miközben vonzóvá teheti a hálózatot nagy erőforrással rendelkező rosszindulatú szereplők számára. Egycsomópontos szolgáltatásnál ez különösen nagy probléma, mert a potenciálisan rosszindulatú kilépési node egyszerre látja, ki vagy és mihez kapcsolódsz.

Sok dVPN valójában inkább egy kriptovaluta népszerűsítését szolgálja, mintsem a lehető legjobb hálózati szolgáltatást. Ezek jellemzően kisebb, kevesebb csomópontos hálózatok is, ezért sérülékenyebbek lehetnek Sybil-támadásokkal szemben.

Kapcsolódó VPN-információk

A Magánszféra Kalauz a Privacy Guides nem hivatalos magyar változata. Tartalmi eltérés esetén az angol eredeti az irányadó. Eredeti Privacy Guides